legutóbbi

secrets taste like the last time we kissed

2008. május 12., hétfő

a blogger mostantól automatikusan menti piszkozataimat

még senki nem tud róla. egyelőre kíváncsi vagyok, milyen érzés rímek és füzet és kézírás nélkül írásban művészlelkesedni; majd ha úgy döntök, okos dolog, esetleg publikálom. apropó, krisznél van a füzet azóta is, hogy elköltöztem. (ez a betűtípus arra ösztönöz, hogy írjam ki teljes egészében a "hogy" szót. azonban így neutralizálódni látszik a kontraszt közte és a hogyanom között, amit viszont továbbra sem fogok teljes egészében kiírni. kivéve amikor... nade ON.) az itteni fejléc kukaca (e: @) sokkal kevésbé kakaóscsiga, mint bármelyik általam ezelőtt látott rokona.
terveim szerint az első szólóalbumom kapná a fenti (nem, annál fentebbi) címet, de a vadrózsákban (asszem) már úgyis elhasználtam, és amikor az űrlap felkínálta a lehetőséget, ez volt a legbillentyűzetreesőbb választás.


kíváncsi vagyok, holnap emlékezni fogok-e rá, hogy csináltam blogot. avagy arra, hogy ki kéne írni rendesen a hogyot. hurrá, nincs word count; nyilván, mert most nem is zavarna (legyetek szívesek, fegyizzetek le).

szép nap volt a mai, remélem, lesz még hasonló. holnap house. it's also a noun... (mivel még nincs célközönség, cseppet sem zavar, ha nem értik, mire referálok. és ez nyilván a későbbiekben sem fog változni. fegyi. kezdetnek korrekt.)



2 megjegyzés:

lightpost írta...

nyilván fegyis kicsit, de nem baj :P
majd hangmintákat is tegyél fel.

...petya, a petya... írta...

közben rájöttem, h. nem vadrózsák, hanem várnak rád.